A Csokonai Kulturális Központ Budapest XV. kerületének kulturális és közművelődési életét összefogó intézményi központja. A XV. Eötvös utca 64-66. szám alatti épületben a művelődési ház mellett a gazdasági csoport és az intézmény házi nyomdája is megtalálható.

Története

Az épület eredetileg a Rákospalotai Általános Ipartestület székházaként épült 1912-ben Nagy János tervei alapján. Az ipartestület székháza már kezdettől helyszíne volt Rákospalota kulturális életének, később felépült színházterme lényegében az egyetlen nagy befogadóképességű terem volt a község, majd a város területén. 1946 és 1949 között több lépcsőben megszüntették az ország ipartestületeit, vagyonukat, ingatlanjaikat állami tulajdonba vették – erre a sorsra jutott a rákospalotai ipartestületi székház is 1948-ban.

1950, vagyis Nagy-Budapest létrejöttét követően Pestújhelyből és Rákospalotából kialakított XV. kerület közművelődési központjaként a pestújhelyi ipartestület székházát jelölték ki (kezdetben József Attila Kultúrotthon, majd 1965-től Zalka Máté Művelődési Ház néven), ám már az első pillanattól kezdve volt igény rákospalotai művelődési otthon kialakítására is. Az Eötvös utcai épület kezdetben a hadkiegészítő parancsnokság kerületi székháza volt, majd társbérletben működött benne a művelődési ház, mígnem a teljes épületet birtokba nem vehették. A Csokonai létrejöttének pontos dátumát azért nem ismerjük, mert az 1956-os forradalomban az erre vonatkozó iratok elvesztek, az 1958-ban kért pótlásukkor pedig minden irat 1958-as dátummal lett kiállítva, holott a művelődési ház akkor már évek óta működött. Az alapítás legvalószínűbb éve 1954, a névadásé pedig 1955, Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója.

A Csokonaiban 1968-ban saját nyomdát alakítottak ki, ami a mai napig működik, így a művelődési ház és az intézményhálózat számos kiadványa (brosúrák, könyvek) itt helyben készülnek.

1969-ben elkezdődött az épület felújítása, bővítésre ugyan nem volt lehetőség, de az épület kopottsága, elavultsága felszámolásra került. Ebben az időszakban lett a Tavasz kórusból ismert kamarakórus, Cseszka Edit vezetésével (a mai napig működik a házban a kórus).

A ’70-es években a Csokonaiban komoly erőfeszítések történtek a palotai cigányok közművelődéséért, olyan emberek közreműködésével, mint Choli Daróczi József költő, az egykori „Iskolaotthonos Cigányosztály” tanítója, a Rom Som együttes és klub vezetője. Az akkori vezetők komplex módon próbálták megoldani a cigánykérdést, legalábbis megkísérelték. Ide köthető a cigány felnőttoktatás, amely során egyszerre tanulhatott a család felnőtt és gyerekkorú tagja, megtapasztalva a tanulás jelentőségét. Máig példátlan ez módszer és hozzáállás, amely a cigányság belső erőit felhasználva segített a helyi cigányság analfabetizmusának felszámolásában és taníttatásában.

1982-ben kezdett kialakulni az a számítógépes klub, ami – még a PC-k megjelenése előtt, kezdetben a Commodore 64 és a Sinclair Spectrum gépekkel barátkozóknak nyújtott találkozási helyet tapasztalat- és fájlcserére. A rendszerváltás időszakáig egyre népszerűbb klub az informatikai ismeretek iskolarendszeren kívüli elterjedésének egy fontos helyszíne volt. Az 1990-es évek közepétől – elsősorban az internet elterjedésének hatására – az érdeklődés megcsappant, bár különböző klubok ma is működnek az intézményben, ahogy retró kiállítások is vannak időről időre mind a mai napig.

A 90-es évek nagy társadalmi változásai tették lehetővé, hogy a közművelődési intézmény, mint közöségi tér, a legszélesebb értelemben vett helyi nyilvánosság egyik legfontosabb színtere lehessen. A három városrész helyi társadalmának a kultúra minden eszközével történő segítése lett a Csokonai legfőbb feladata. A helyi hagyományos közösségek támogatása, a civil társadalom fejlődésének segítése a helyi népművelők küldetése lett, a művelődő közösségek gyarapodása a társadalmi hátrányok leküzdésének egyik legfontosabb eszközévé vált.

A Csokonai Művelődési Központ a rendszerváltás idejére már több kulturális intézménnyel fedte le a XV. kerület lakosainak közösségi és kulturális igényeit. Rákospalotán a Csokonai Művelődési Ház és a Kozák téri Ifjúsági Ház fogadta az M3 autópálya két oldalán élőket. Pestújhelyen az egykori József Attila (később Zalka Máté) Művelődési Ház szerepét az egykori polgári iskola (Római Katolikus Egyház Fiú- és Leány Polgári Iskola), majd később Polák Károly Úttörőház épületében működő Diáktanya (Palota Pestújhely Diáktanya) vette át, amely később Pestújhelyi Közösségi Ház néven csatolódott a Csokonaihoz. Szintén Pestújhelyen kapott helyet az 1960 óta a Kossuth utcában létrehozott helytörténeti gyűjteményt őrző Rákospalotai Múzeum, amely az épület állagromlása miatt akkor még ideiglenes szándékkal került a Pestújhelyi úti egykori óvoda épületébe. Újpalotán pedig az Újpalotai Szabadidő Központ, amely először lakótelepi lakásokból, majd pártházakból szervezte a kulturális programokat, végül egy panelház alagsorában nyitotta meg irodáját 1980-ban, amely akkoriban nagyon modernek számított. A lakótelep építésekor elmaradt művelődési központ pótlásaként a megüresedett óvodai épületek közül a Hartyán közben egy óvodai szárnyépületben kapott helyet a Zöld Klub és ezzel majdnem egyidőben a Zsókavár utcai pártházban jött létre az Újpalotai Közösségi Ház, e három intézmény együttes neve az Újpalotai Szabadidő Központ.

2015. április 1-től a kerület kulturális és a sport- szabadidős intézményhálózatát egyesítették, így a Csokonai Művelődési Központ neve Csokonai Kulturális és Sportközpontra változott.

Alig három évvel később, 2018. július 1-től a sportintézményeket ismét leválasztották a kulturális intézményekről, majd hozzácsatolták a Nyitott Ajtók Együttműködési Irodákat, és az intézmény neve Csokonai Kulturális Központ lett.

A képviselő-testület június 24.-i döntése értelmében 2021-ben elkezdődik az intézmény újabb átszervezése, melynek értelmében a közművelődési feladatok ellátásnak átszervezése során az intézmény jogutód nélküli megszűnik, a közművelődési feladatellátást pedig a XV. Média Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. fogja ellátni új névvel és új struktúrában. A média és a közművelődési feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság a tervek szerint Csokonai Kulturális és Kommunikációs Nonprofit Kft. elnevezéssel fog működni.

A művelődési ház, illetve az intézményhálózat vezetői voltak: Baracskai Sándorné, Báti Bódog, Bezerédi Erika, Bodméri Géza, Bojti Imréné, Dózsa Emma, Gallai Géza, Gerő Lóránt, Padisák Mihályné, Száraz György, Török Virág, Tóth Lajos, Vas Károlyné.