A Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban működő Palota Galériában április 7-én, csütörtökön 18 órakor nyit Szabó Gábor
szobrászművész kiállítása. Az alkotó neve összefonódik a XV. kerülettel, művei lélegzetelállítóak, lírai realista alkotások. Ezt a kiállítást tényleg kár lenne kihagyni!

Szabó Gábor egész családjára jellemző az alkotói tehetség: nagyapja, apja, leánya és fia műveit is meg tudja mutatni a Százados úti műteremlakásában. Bár nem XV. kerületi, mégis, mintha az lenne… ezer szállal kötődik ide. A Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem Díj birtokosa. A kerületben több egyéni kiállítása volt. Műveit a Külvárosi Szalonban, a Pestújhelyi Közösségi Házban és a Csokonai Művelődési Házban lehetett látni, ahol Nagy Előddel és Breczek Margittal közösen állított ki. A pestújhelyi József Attila utcai óvoda aulájában A Dunánál, a Bánkút utcai nyugdíjasház parkjában pedig a Vízimadarak című alkotását lehet látni.

A történet a Fiatal Művészek Stúdiójában kezdődött 1958-ban. Festőnek készült, de már diákkorában szobrászatra váltott. Vezetőségi tag is volt a 300, harmincöt év alatti tagot számláló művészközösségben, ahol a tagság választotta a vezetőket.
Az FMS-ben kiállítási ügyekkel foglalkozott.Többek között elérték, hogy 1969-től a Ruttkai Ottó vezette Madách Színház aulájában állíthattak ki.
Pátriánkba úgy került, hogy az új vezetőségben helyet foglalt a ma is Pestújhelyen élő Nagy Előd, aki elkezdte szervezni a Palotai Tárlatot.
Az első kiállításokat a Lila iskola (a hetvenes években Kavicsos Általános Iskola, ma László Gyula Gimnázium és Általános Iskola) aulájában rendezték, e mellett Nagy Előd a helyi Képzőművészeti Kör működtetésére is felkérte Szabó Gábort.
Ezt követően a szobrász állandó szereplője lett a kerületnek. Akkoriban a művész kör a Csokonai fennhatósága alá tartozott, a a fiatalokból álló tagság nem csak az alkotásban, a magánéletben is összetartott, együtt jártak mindenhová.
Zajos és mozgalmas életet élt a kör a hetvenes években, a modelleket a Képzőművészeti Főiskola modellbörzéjéről szerezték, Szabó Gábor hozta őket Palotára Trabanttal.
1979-ben a Doktor Sándor (ma Szűcs István) utcai, pestújhelyi általános iskolából úttörőház, majd jó pár évvel később a Pestújhelyi Közösségi Ház lett. Szabó Gábor a kéréseknek eleget téve itt is vállalt képzőművészeti oktatást.
Hamarosan már sok ismerőse, barátja és tanítványa volt a kerületben. Hosszú időn át a Hubay Művészeti Alapfokú Iskolában szobrászatot tanított. Ha nem itt volt, Zánkára utazott, a gyerekvárosban két évtizeden át vezette a gyermek-képzőművészeti programot, Bernáth Elekkel diákbiennálét is alapított.

(A Periszkóp Palotán “Szabó Gábor: Szitált a köd és fájt a fejem” című cikke alapján)