Szent Iván éji varázslatok – Kikötő nyárköszöntő

Stand up comedy Leventével, gyertyaöntés, tréfás jövendölés

Belépő: 300 Ft/fő

Szent Iván éjről

Korábban a nyári napforduló Szent Iván ünnepére esett. Azonban a naptárreformok és a tropikus időszámítási mód sajátossága, valamint a tényleges naptári évek közti különbség miatt a két ünnep különvált egymástól.

Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János név szláv formájából. Régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A Szent Iván-éj Keresztelő Szent János születésnapjával fonódik egybe. Így máris világossá válik, hogy tulajdonképpen a két név egy és ugyanazt az embert takarja.
A katolikus egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent János esetében ünnepli névnapként is a szent feltételezett e világi születésnapját. Az evangéliumok szerint János pont félévvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére. A történészek mégis az egyik legpogányabb ünnepnek tartják Szent Iván éjjelét. Ugyanis a máglyák nem ezen az ünnepen lobognak először éjszaka. A pogány emberek a tűzgyújtással a Napot kívánták segíteni a sötétséggel szemben, elűzve az ártó szellemeket. Már az arab és bizánci források is megemlékeznek a magyarok tűzimádatáról.

Az éjszakához a tűzrakáson kívül több szokás és hagyomány is fűződik. Ezek többsége egyházi eredetű, de vannak olyanok is, amelyek ennél régebbre nyúlnak vissza. Lginkább a házasságjóslást és a szerelmi varázslatokat ismerjük Szent Iván-éj kapcsán, ahol a fő elem természetesen a tűzrakás és a hozzá kapcsolódó különböző babonák.

Gyógyfüvek esetében hatásuk erősítését tulajdonították annak, ha ezen az éjjelen mentek ki gyűjteni őket. Úgy hitték, azoknak a növényeknek varázserejük van.
A tűzugrás párosító, kiházasító, kapcsolattartósító hatása közismert hiedelem.
Volt, ahol a hajadonok a tűz ugrás után hazafelé egy kenderföldre heveredtek, és aki után a letiport kender felegyenesedett, az még abban az évben férjet talált.
Szent Iván éjjelén sok helyen dobáltak gyümölcsöt a tűzbe. Ezt azért tették, hogy a korán elhunyt gyermekek védelmezőjüktől, Keresztelő Szent Jánostól, gyümölcsöt kaphassanak a mennyben.
Baranya megyében a sírokra tettek sült almát. Csongrád megyében úgy tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
Az ünnepet megelőző napon zöldellő ágakat tettek ki az ajtókra, ablakokra – még a tyúkólakra is –, hogy elűzzék egész évre a boszorkányokat.